Úgy kezdődött, hogy felfedeztem, a tavaknál a csökkenő vízszint szabaddá tett némi iszapfelszínt, ahol partimadarak leltek táplálkozó területre. Meg is hallottam hívó szavukat, így egy délután már én is a tómederben hasaltam, hűséges lessátram takarásában. A lépteimre süppedő iszap, a jellegzetes mocsárszag, a fattyúszerkők zsibongása, és a partimadarak látványa már érkezéskor megadta az alaphangulatot. A füstös cankók azonban csak lőtávolon kívül cirkáltak a sekély vízben. A réti és erdei cankók pedig csak átrepültek felettem. Egyedüli vigaszt csak a gyékénnyel tűzdelt nádszegélyben mozgó nádiposzáták adtak fényképezőmnek.
2013. augusztus 28., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése