Csodaszép virágok között jártam. Laci barátom útmutatását követve kicsit elkalandoztam. Nem a hegyek, szurdokok, vízmosások között kerestem a szépségeket, hanem a Mecsek lábánál elterülő vizenyős réteken. A kicsit süppedős talajon bizonytalan a járás. Minden lépésre víz préselődik ki a földből. Nehezíti a dolgot, hogy folyton a felreppenő bíbiceket nézem, így egy kicsit botladozom is. A félcombig érő fű tarka a virágoktól. Leginkább a réti boglárka sárgája dominál, ami közé itt-ott rózsaszín és kék is vegyül. Igazából a kéket keresem. Rövid nézelődés után meg is találom az elsőt, aztán a többit is. A sárga mező fölé magasodik a szibériai nőszirom.
Nagyon szép, méltóságteljes növény. A sárga boglárkák pedig szép kontrasztot adnak a kicsit lilába hajló kékségnek.
Miután alaposan körbejártam a témát, és indulni akartam, feltűnt még valami. Kisebb termetével elveszett a magas fűben, de szerencsére észrevettem. Néhány tő nyári tőzike bújt meg szerényen a nőszirmok árnyékában.
I went in the days on wet meadows. I found beautiful protected plants. I photographed the beautiful Siberian Iris and the modest Summer Snowflake.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése